Képzeljük el, hogy sétálunk egy erdőben, ahol egyszer csak a fák közül előbukkan egy hipermodern épület, amiben fehérbe öltözött emberek munkaállomások fölé hajolva luxusórákat szerelnek össze! Simán beleférne bármelyik James Bond-filmbe, nem igaz? Pedig ez a valóság.
A helyszín Japán északi, erdős része, azon belül is a Shizuku-ishi Órastúdió, ahol a tényleg fehérbe öltözött szakemberek a Grand Seiko órákat szerelik össze.
Nehéz nem arra gondolni, hogy az az óra, amit ilyen körülmények között szerelnek össze (egy órát egyébként egy szakember csinál, elejétől a végéig kézzel) eléggé össze lehet rakva.
A Grand Seiko voltaképpen egy csúcsra járatott spin off (mint mondjuk a sorozatok esetében a Breaking Badből kinövő Better Call Saul, vagy az autóknál a Toyota fölé pozicionált Lexus).
Már a története sem hétköznapi, hiszen voltaképpen egy tudatos véletlen vezetett el a márkán belüli márka megszületéséhez. A sztori még a hatvanas évek legelejéig nyúlik vissza, amikor a japán gyár előállt a Grand Seikóval.
Akkor aligha jutott még bárkinek eszébe a gyártónál, hogy az órát egyszer még világszerte forgalmazni fogják.
A verseny, amit a Seiko miatt fújtak le
Márpedig elzarándokoltak, hiszen volt miért. Az óra ugyanis (egy idő után) párját ritkítóan pontos volt. Hogy mennyire igaz ez, ahhoz érdemes kicsit messzebb mennünk, egészen Svájcig, ahol a neuchateli obszervatóriumban tesztelték immáron hagyományosan a különböző órák pontosságát.
Jó svájciakhoz méltóan nem aprózták el, egy-egy teszt átlagosan 45 napig (!) tartott, minden órát 5 pozícióban és kétféle hőmérsékleten teszteltek 10 sorozatban, melyek mindegyike 4-5 napig tartott. És a svájci szakemberek kegyetlenek voltak.
Nos, ezen a versenyen indult el 1964-től a Grand Seiko. Nem véletlenül írtunk versenyt, hiszen egy-egy tesztsorozat végén a svájciak felállítottak egy rangsort, ami – mondanunk sem kell – élet-halál kérdés volt a gyártóknak, hiszen aki elöl végzett, az a presztízs miatt hatalmas versenyelőnyhöz jutott.
A japánok első eredményei a legnagyobb jóindulattal is csak közepesnek voltak nevezhetők, már ha a 144. helyet egyáltalán annak tekinthetjük. A Seikónál nem tekintették annak, összekapták magukat, olyannyira, hogy 1967-re már a legjobb tíz között voltak.
Itt sem álltak meg, egy évvel később a legnagyobb esélyesek voltak az első helyre, ami gyakorlatilag páratlan siker egy nem svájci gyártó részéről. Olyannyira, hogy a neuchateli versenynek hirtelen (hogy-hogy nem) vége szakadt.
Azóta is rengeteg találgatás kering ennek okairól, hivatalosan a kvarcórák előretörésével indokolták a dolgot, ám sokak szerint egyszerűen arról volt szó, hogy a svájciak nem akartak japán győztest hirdetni a saját versenyükön.
Csak pontosan, szépen…
Ha már a pontosságnál tartunk, azért az nem semmi, hogy míg az első változat 1960-ban akár napi -3 és +12 másodperc közötti eltérést is produkálhatott (ami azért nem kevés, lássuk be!), manapság a legkevésbé pontos Grand Seiko -3/+5 másodpercet tud, ami a mechanikus órák között simán a csúcs közelében van.
Ha már japánok, akkor a fejlesztés részeként az ezredforduló környékén arra is figyeltek, hogy ez a pontosság megmaradjon a laptopok és mobilok közelében is. Ezt az óra egységeinek mágneses ellenállásának növelésével tudták elérni.
Csúcstermék 12 millióért
Ennyit a kis kitérőről, térjünk vissza a közelmúltba, annál is inkább, mert ha tippelnünk kellene, azt mondanánk, hogy a félévszázados évforduló kapcsán lett önálló márka a Grand Seiko (meg hát nyilván ők sem a saját bevételük ellenségei).
Visszatérve Tokióra, azért a japán precizitásba is csúszhat hiba, már ha annak tekintjük, hogy egy ideig komolyan kétséges volt, lehet-e majd az új szalonban kapni az új márka csúcstermékét, a 12 millió forintba kerülő Grand Seiko Platina Limited Edition 136 nevű órát (a 136 a cég éveinek számát jelöli), akkora volt az elővétel alatt kialakult várólista.
Hogy ezt az órát vajon a poszt elején említett erdőben, vagy a Grand Seiko másik műhelyében, a Japán középső részén, a hegyek között található, és legalább olyan nyugalmas Shinshu Órastúdióban szerelték össze, azt nem tudnánk megmondani.
De erre még James Bond is elismerően bólintana.
Utolsó kommentek